TUDÁSTÁR
A konzultációk, terápiák nem a "végtelenbe nyúló" eljárások, hisz nem is lehet cél a "terápia vagy terapeuta függőség" kialakítása. Jómagam a rövidebb (akár 10-12 alkalmas), dinamikus kezelés híve vagyok. A problémák átbeszélése, a célok állítása után javaslatot teszek a lehetséges időintervallumra, aminek a végén "számot vetünk", megbeszélem a klienssel, honnan indultunk, hová jutottunk. Ennek függvényében lezárásra kerülhet a folyamat, vagy új kitűzéssel, új célok állításával folytatódhat. Fontos leszögeznem, hogy bár fontosnak tartom a betegségek nevén nevezését, a diagnosztizálást, mégsem "kategóriát" kezelek, hanem az "egész embert" igyekszem segíteni, megérteni, gyógyítani. A pszichológusi kezelés legfontosabb összetevői a gyógyító kapcsolat, az elfogadás, és a szeretet.
Az életközepi válság és megoldási stratégiái
Az életközepi válság sokakat érint, és számtalan oka lehet, de szerencsére vannak megoldási lehetőségei is.
Az életközepi válság legfőbb kiváltó oka az elégedetlenség: az egyedülállók egyre nehezebben találnak maguknak társat, a korábban meghozott, rossznak gondolt döntések is befolyással lehetnek a lelki állapotra, a karrierválasztás is szülhet elégedetlenséget, de még az olyanoknak is okozhat gondot az életközepi válság, akik mindennel elégedettek.
Erik Erikson fejlődéselmélete szerint életünk nyolc nagy szakaszra bontható, a felnőttkort az ún. "Generativitás kontra stagnálás" szakasz jellemzi. A generativitás a következő generáció szempontjából értékes (fennmaradó) dolgokat jelenti. Mit tudok alkotni, ami túlél, ami fennmarad utánam? Az ezen időszakot jellemző legfőbb fejlődési feladat a produktivitás, azaz, hogyan tudunk hozzájárulni a társadalomhoz és segíteni az elkövetkező generációkat. Ehhez a szakaszhoz kapcsolódik az életközepi válság - életünk újraértékelésének ideje a produktivitás szempontjából (mit tettem már le az asztalra, mi állhat még előttem?).
Az életközepi válság következtében kialakulhat szorongás, depresszió, hiányérzet, rossz hangulat, alvászavar és más panaszok is, de szerencsére már a gyökerénél is el lehet kezdeni a probléma kezelését egy szakember bevonásával. Ha Ön is észleli az életközepi válság tüneteit, és szeretne segítséget kérni a legyőzéséhez, forduljon hozzám bizalommal megadott elérhetőségeim egyikén, és egyeztessünk időpontot!
Szezonális depresszió: tünetek és kezelés
A szezonális depresszió évről évre felbukkan, és mind nagyobb számban sújtja a lakosságot - lássuk, mit lehet tudni róla!
A szezonális depresszió tünetei nagy vonalakban megegyeznek a "hagyományos" depresszióéval, azaz a levertség, a kedvetlenség, a reményvesztettség, a fokozott alvásigény, az érdeklődési kedv csökkenése, a súlygyarapodás stb., ám egy alapvető tulajdonság különbözik: a szezonális depresszió évente, egy azonos időszakban jelentkező hangulatzavar. Az őszi és téli hónapokban az éghajlati hatások, napszaki változások miatt is megváltozhat a hangulat, a szerotoninszint emiatt csökken, de más hormonális változások is előfordulhatnak.
A szezonális depresszió megelőzhető, azonban a kialakulása után már csak szakember közreműködésével javítható az állapot. Érdemes mind a gyógyulás, mind a későbbiekre vonatkozó megelőzés miatt segítséget kérni egy olyan klinikai szakpszichológustól, aki a szezonális depresszióval is foglalkozik.
Amennyiben bővebb információra lenne szüksége, illetve, ha szeretne megszabadulni a szezonális depressziótól, forduljon hozzám bizalommal megadott elérhetőségeim egyikén, és egyeztessünk időpontot!
Szenvedélybetegség: szabaduljon meg tőle!
Különféle szenvedélybetegséggel a felnőtt lakosság igen nagy hányada küzd, a gyógyulás viszont csak keveseknek sikerülhet segítség nélkül.
A szenvedélybetegség az élet több területén megnyilvánul, és csak abban azonosak, hogy az érintett erősen függ egy anyagtól, vagy viselkedési szokástól, ami szép lassan tönkreteszi a saját, és a környezete életét. A legtöbben a dohányzást, vagy az alkoholfüggőséget említik meg, ha a szenvedélybetegségek kerülnek szóba, ám ide tartozik a gyógyszer, a drogfüggőség, sőt, a szerencsejáték-függőség is. Mindegy azonban, hogy miről van szó, a gyógyulás tekintetében a lényeg a mielőbbi felismerés és kezelés.
A szenvedélybetegség kezelhető, és legyőzhető, különösen akkor, ha szakszerű segítséget kap a beteg. A pszichoterápia bizonyítottan hatékony eljárásai (pl. a kognitív viselkedésterápia) segíthetnek a szenvedélybetegségek kezelésében, és a gyógyulásban, ezért érdemes már korai szakaszban igénybe venni egy szakember segítségét!
Amennyiben bővebb információra lenne szüksége a szenvedélybetegségek kezelésének lehetőségeivel kapcsolatban, illetve, ha időpontot szeretne egyeztetni, forduljon hozzám bizalommal megadott elérhetőségeim egyikén!
A kiégés tünetei és kezelése
A kiégés állapota bárkit és bármikor utolérhet, de szerencsére mind a megelőzése, mind a kezelése lehetséges.
A kiégés leginkább a munka kapcsán kerül elő, de más élethelyzetekben is megfigyelhető, olyan érzelmi és fizikai kimerültség, ami reménytelenséggel párosul. Ilyenkor azt érezzük, mintha minden célunk elveszett volna, értelmetlen és kimerítő a munkánk, nincs esélyünk a menekülésre; ebben hasonlít a depresszióhoz. A munkát illető eleinte túlzott lelkesedés és minden feladat elvállalása miatt előbb-utóbb elérkezik a döntés ideje: vagy lassítunk, vagy tovább erőltetjük a munkateljesítmény hajszolását - a kiégés ebben a pontban még megelőzhető.
Ha viszont nem sikerül, segítségre lesz szüksége, mert egymagában nem könnyű kilábalni ebből a helyzetből. Sokan a munkahelyük feladásával oldják meg a problémát, ám, ha egy pszichológus segítségét kéri, az egzisztencia megőrzésével is túljuthat a kiégésen.
Amennyiben észleli magán a kiégés tüneteit, és segítségre lenne szüksége annak legyőzésében, forduljon hozzám bizalommal megadott elérhetőségeimen!
Pánikzavar: előzd meg a komolyabb problémákat!
A pánikzavar olyan, gyakran erőteljes tünetekkel járó szorongásos állapot, ami a népesség nagyjából 5%-ánál jelentkezik. Amikor ismétlődővé válik, akkor beszélhetünk pánikbetegségről.
A pánikzavar hirtelen kialakuló, szorongással kísért állapot, amelynek hátterében leggyakrabban nem állnak szervi okok. A lelki okok közt szerepelhetnek megoldatlan élethelyzetek, feldolgozatlan trauma, vagy félresiklott, nem megfelelő gyászfolyamat. Viszonylag kevés ember tapasztalja meg ezt az érzést az élete során, bár a magyar lakosságra vetítve ez így is 500.000 főt jelent. A pánikzavar során amikor a rohamok már-már kontrollálhatatlanná válnak, és gyakran ismétlődnek is, pánikbetegségről beszélhetünk. Ezt megelőzheti vagy követheti is depressziós állapot.
A pánikbetegséget meg is lehet előzni, ha a pánikzavart időben kezelni kezdik. Az első, vagy első néhány rohamot követően fontos, hogy minél hamarabb egy szakember segítségét kérjük, így elkerülhető a súlyosabb tünetek kialakulása.
Amennyiben pánikzavart tapasztal, és szeretné megelőzni a komolyabb problémákat, vegye fel velem a kapcsolatot megadott elérhetőségeim egyikén, tegye fel kérdéseit, majd egyeztessünk időpontot egy személyes, vagy online beszélgetésre!
Alvásproblémákkal küzd?
Alvásproblémák kezelése tapasztalattal, hatásosan - ne vegye félvállról az alvászavarokat!
Az alvásproblémák kialakulása számos okra vezethető vissza - a következményei azonban szinte mindenkinél ugyanazok: az alvásproblémákkal küzdők már rövid távon ingerültebbé, feszültebbé válnak, a teljesítőképességük csökken, de emellett az alváshiány a fizikai egészségre is negatívan hat. Az alvásproblémák ugyanis a szívet és az érrendszert is megviselik, növelik a vérnyomást, az elhízás egyik oki faktora lehet, és az immunrendszert is gyengítik. Ha ez nem lenne elég, a tünetek akár maradandóak is lehetnek.
Az alvásproblémák mentális tüneteket is okoznak; a legtöbb inszomniás beszámol szorongásról, depressziós tünetekről is, ám fontos megjegyezni, hogy ez mind következménye, mind okozója is lehet az alvásproblémáknak. Nem szabad tehát félvállról venni az alvással kapcsolatos gondokat, hanem minél hamarabb fel kell keresni egy szakembert, aki segíthet ezek leküzdésében.
Amennyiben Ön is alvásproblémákkal küzd, vegye fel velem a kapcsolatot elérhetőségeimen!
Depresszió és depresszió kezelése: mit kell tudni róla?
Depresszió kezelése szakértelemmel, kíméletesen, akár online is - válassza Ön is a gyógyulást!
A depresszió olyan érzelmi betegség, amelyre jellemző az állandó szomorúság, az érdeklődés csökkenése, a reményvesztettség érzése, a nyomott hangulat, és érzelmi élet zavara, a gondolkodás lassulása és az aktivitás csökkenése. Fontos, hogy nem feltétlenül mindegyik tünet jelenik meg egy depressziós személynél, de többnyire egyszerre több is tapasztalható. A betegséget testi tünetek is kísérhetik, sőt, testi okokra is visszavezethető, tehát hiba lenne gyengeségként, az akaraterő hiányaként kezelni.
A depresszió kezelése többféleképpen is megvalósítható az állapot súlyosságától függően, de az egyik leghatékonyabb, legkézenfekvőbb módszer a pszichoterápia. Amennyiben Ön is észleli magán a depresszió egyes tüneteit, vagy már régóta fennáll ez az állapot, érdemes szakemberhez fordulnia segítségért!
Amennyiben bővebb információra lenne szüksége depresszió kezelésével kapcsolatban, illetve szeretne bejelentkezni egy időpontra, forduljon hozzám bizalommal megadott elérhetőségeim egyikén!
A poszttraumás stressz kezelése lehetséges
A poszttraumás stressz, PTSD komoly dolog, megterhelő tünetegyüttessel, amitől segítség nélkül szinte lehetetlen megszabadulni. Sokszor a betegek nem is tudják, hogy ettől az állapottól szenvednek. A tünetek nagyon sokfélék lehetnek, kezdve a levertségtől a szorongáson át a rémálmokig, vagy a fizikai fájdalomig.
A poszttraumás stressz kiváltó oka egy jellemzően hatalmas megrázkódtatás, ami lehet fizikai vagy érzelmi, illetve mindkettő. Természetesen nem jár minden negatív, erőszakos vagy drámai élmény poszttraumás stressz kialakulásával, a kialakulásban okozó lehet egy "alkatilag meglevő" érzékenység (vulnerabilitás-sebezhetőség), illetve magának a traumatikus esemény extrém módon megterhelő mivolta is.
A poszttraumás stressz kezelhető, pszichológia - pszichoterápiás módszerekkel a legeredményesebben. A beteget egy több ülésből álló terápia során képessé teszi arra a szakember, hogy feldolgozza a problémáit. Ebben tudok segíteni minden hozzám forduló páciensnek. A cél a gyógyulás, méghozzá behatárolható időn belül, ezért is végzek dinamikus kezelést, hogy minél előbb visszatérjen a beteg a normális életéhez.
Szorongás: napjaink leggyakoribb problémája
Szorongás kezelése szakszerűen, tapasztalattal - ha felismeri magán az alábbi tüneteket, forduljon hozzám segítségért!
A vírushelyzet és a korlátozások szinte mindenki idegrendszerét felőrlik, és sokakban alakul ki emiatt szorongás, ami viszonylag könnyen felismerhető tünetekkel jár: pesszimista hangulat, rossz előérzet, nehézlégzés, gyomor- és emésztőszervi panaszok, hőhullámok, mellkasi fájdalom jelentkezik azoknál, akik a szorongástól szenvednek. Fontos tisztában lenni azzal, hogy ezen tünetek hosszabb időn át való fennállása súlyosabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek, ezért erősen ajánlott szakemberhez fordulni, ha felismeri magán, vagy épp egy családtagján a fenti tüneteket.
Mivel a szorongás önmagától leggyakrabban nem múlik el, feltétlenül beszélni kell az azt kiváltó okokról. A szakember feladata, hogy ezt elősegítse, vezesse, támogassa, miközben elfogad, megért, és nem ítélkezik.
Amennyiben bővebb információra lenne szüksége a szorongással kapcsolatban, vagy időpontot szeretne foglalni, forduljon hozzám bizalommal megadott elérhetőségeim egyikén!
Személyiségzavarok: a borderline személyiségzavar
A borderline személyiségzavar elsődleges tünete az érzelmi labilitás, de más jegyek is felfedezhetőek ennél az úgynevezett személyiségfejlődési zavarnál.
A borderline személyiségzavar egyik fő jellemzője a valós, vagy képzelt elhagyatás elkerülésére tett erőfeszítések nagysága. Az ebben szenvedők feltűnően igyekeznek fenntartani intenzív személyes kapcsolataikat, és ezeket váltakozva idealizálják és lebecsülik. Az ismétlődő öngyilkossági viselkedések és gesztusok, a fenyegetések és az öncsonkítás szintén jellemzőek erre a személyiségzavarra.
A bizonytalan énkép, illetve instabil önértékelés identitászavarhoz vezet, aminek következményeként intenzív harag, valamint annak kontrollálási nehézségei is feltűnhetnek, emellett a szélsőséges, könnyen változó érzelmi állapot, a fokozott érzékenység, az érzelemszabályozás és feszültségtűrés alacsony szintje a legtöbb borderline személyiségzavaros esetnél szintén megjelenik.
Fontos viszont tisztában lenni azzal, hogy a borderline személyiségzavar nem egy egész életen át tartó betegség. Ha magadra ismertél a fentiekből, és szeretnél változtatni, keress bizalommal elérhetőségeimen!
A szorongás és kezelése
A szorongás alapvetően egy természetes folyamat, és egyfajta önvédelmi mechanizmusként írható le, ami a túlélést szolgálja, azonban egy bizonyos - mindenkinél más - szint felett már káros. Sokszor a depresszióval együtt jelentkezik, és komoly tüneteket is okozhat, ám - ahogy depresszió - úgy a szorongás is kezelhető.
Míg a depressziós a múlton rágódik (rumináció), addig a szorongással küzdő a várható problémákra fókuszál, vagyis a jövőre. Bármilyen, a szorongást kiváltó esemény, illetve annak irracionális mivolta súlyosbíthatja a tüneteket, amelyek megnehezíthetik az életet. Éppen ezért a szorongás kezelése alapvető fontosságú a mentális egészségünk fenntartása, visszanyerése érdekében. Többféle módszer is létezik a szorongás kezelésére, a megfelelő módszer kiválasztása érdekében, tanácsos szakembert felkeresni.
Amennyiben szorongással küzd, bízza rám annak kezelését! Vegye fel velem a kapcsolatot megadott elérhetőségeim egyikén, és kérjen időpontot egy személyes - vagy online (skype) - találkozóra!
A pánikbetegségről röviden
A pánikbetegség egyfajta szorongásos zavar, ami többféle okra vezethető vissza, ám a tünetei azonosak. A pánikroham átmeneti félelemérzet, ami hirtelen jelentkezik, látszólag nincs kiváltó oka, és viszonylag rövid ideig tart. Amennyiben a roham ismétlődő, már pánikbetegségről beszélünk.
A pánikbetegek legtöbbször halálfélelemről, a kontroll, az irányítás elvesztéséről, a keringési rendszert illető összeomlás félelméről, illetve egyéb tünetekről számolnak be. Fontos, hogy a pánikbetegség nem mindig hozható összefüggésbe egyéb mentális zavarokkal, sőt, a legtöbbször csupán önmagában jelenik meg, ám ez nem zárja ki, hogy depresszió, vagy akár függőségek mellett jelentkezzen.
A pánikbetegség akár nagyon hosszú ideig is tarthat, kezelés nélkül a tüneti kép rosszabbodhat is, ám a bizonyítottan hatékonyan pszichológiai módszerekkel kezelhető, és a tünetmentes élet viszonylag könnyen elérhető. A betegség korai fázisában érdemes megkezdeni a kezelést, mert így a tünetek többsége néhány hét alatt elmúlik.
Amennyiben úgy érzi, hogy pánikbetegségét szakértő kezekre bízná, keressen fel megadott elérhetőségeim egyikén!
Traumák, stressz kezelése
A traumatikus élményeket leginkább 3 csoportba sorolhatjuk - társadalmi (háború, természeti katasztrófa pl.), egyéni (pl. baleset, hozzátartozó elvesztése, bűntény áldozatának lenni), és ismétlődő (pl. gyermekkori abúzus, vagy elhanyagolás). Az EMDR kezelés során a terapeuta felkéri a pácienst, hogy idézze fel a traumatikus eseményt olyan részletesen, ahogy tudja, gondolatokkal, érzelmekkel és testi érzéssel együtt. A személy a kezelés során, a traumára való visszaemlékezéssel együtt elterelő ingereket kap. Ezek lehetnek akár kétoldali horizontális szemmozgásokat kiváltó ingerek, vagy felváltva mindkét fülbe adott auditív ingerek, illetve a végtagokra adott érintések. Egy-egy ilyen bilaterális ingerlési sorozatot követően a terapeuta felméri, mi az, ami aktiválódott, mi az, ami megjelent a páciens emlékezetében, érzelmeiben. A kezelés során aktiválódnak mind a diszfunkcionális (traumával terhelt), mind az adaptív (helyreállító) agyi hálózatok. Az ingerlés addig folytatódik, míg a traumatikus élményre való visszaemlékezés már nem jelent érzelmi megterhelést. Ezen a szinten az érzelmi töltését elvesztő emlék újraintegrálódik az élettörténetbe. A múlt "múlttá válik" ("Gyözd le a múltad" címmel jelent meg Shapiro könyve), a jelen pedig a cselekvési lehetőségek tárháza lesz. A módszert már számos kutatás vizsgálta, többek között a Hamburgi Egyetem, a Hannoveri Egészségügyi Főiskola, a Kölni Sportfőiskola, illetve a Lübecki Egyetem is. https://www.emdr.com/research-overview/ Míg ez a módszer inkább ismert blokád kiváltók, azaz konkrét stressz emlékek esetében, addig az alábbi ún. rejtett stressz-kioldók, tudatalatti szinten jelenlevő, teljesítményt gátló tényezők esetében ajánlott.
A "Wingwave coaching"módszer három technikát egyesít -
- A páciensnél kétoldali agyfélteke-stimulációt alkalmazva előidézésre kerülnek (éber állapotban) az álombeli REM-szakaszok és ezzel együtt a rögzült stressz feloldásra kerül.
- A második alkalmazott technika az "izomtesztelés", mely során a terapeuta megtervezi és azonosítja magát a stresszt kiváltó tényezőket.
- A harmadik technikával, a neurolingvisztikus (NLP) programozással lehetővé válik a változás, illetve a felállított cél elérése.
A módszer által kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válunk stresszhelyzetekben, belső erőforrásaink aktiválódnak , nő a kreativitásunk, önbizalmunk, elérhetővé válik az általunk kitűzött cél és felkészültté válunk a teljesítésre. A módszer hasznos mind magánembereknek, üzletembereknek, tanulóknak (vizsgadrukk kezelésére), vagy akár sportversenyekre készülő sportolóknak.
Könyvek a témában az érdeklődőknek - "Wingwave coaching" Cora Besser Siegmund-Herry Siegmund /Z-Press kiadó, illetve "Győzd le a múltad" - Francine Shapiro /Medicina.
A tökéletesség hajszolása
A Jeffrey E. Young által leírt 18, ún. Korai maladaptív séma (érzelmi és kognitív minták, melyek károsan befolyásolják gondolkodásunkat, viselkedésünket) egyik jeles képviselője a "Könyörtelen mércék" séma (mely meglepő módon a segítő foglalkozást űzők körében nagyon gyakori). E séma kiegészül a másokra irányuló hiperkritikussággal, és a perfekcionizmussal is.
A sémával rendelkezők úgy érzik, folyamatosan a legmagasabb mércéknek kell megfelelniük, hajszoltak, nyomás alatt állnak, örömtelenek. A hiedelme szerint ha lazítana a maximalizmusán, valamitől megfosztódna, valami szörnyűség történne, alapjaiban értéktelenné válna. A nyomás oka a belső "kell" parancsnak való engedelmeskedés - ezzel ellentétben az "Elismerés hajszolás" sémával rendelkezők másoknak akarnak megfelelni, elismerésüket kivívni. Gyakran együtt is jelen lehet ez a két séma, így egyrészt saját mércéiknek akarnak megfelelni, másrészről a külső elismerést is hajszolják.
A tökéletességet nem lehet elérni, a fél siker, vagy megközelítő siker a kudarccal egyenértékű. Gyakori a sémával rendelkezőknél a kifáradás, a kimerültség, a kiégettség, az egészségügyi problémák megjelenése. Jelen lehet a versengés érzése, és az ingerlékenység. Sokan a munka területén ("workaholic"), mások iskolában, a házimunka, a sport, vagy az egészség területén élik meg a könyörtelen mércéket. Ezek a mércék túlmutatnak az egészséges magas mércéken. A legpregnánsabb elkülönítési jel az, hogy a magas mércékkel rendelkezők képesek a siker, az elégedettség, az öröm megélésre. Nem könnyű könyörtelen mércével rendelkező ember társának lenni, így a kapcsolat minőségét is nagymértékben rombolhatja ez a séma.
A séma eredete leggyakrabban egy magas mércével rendelkező szülő internalizálása, azaz egy Túlkövetelő, kritikus szülő belsővé tétele. Ugyanakkor lehet az eredet a "Csökkentértékűség" séma túlkompenzálása is! Azaz ha a kliens csökkentértékűnek látja magát, ezt azzal "gyógyítja", hogy megpróbál tökéletessé válni.
A kezelés fő célja természetesen a mércék és a kritikusság csökkentése. A kezelésben integrálódnak a viselkedésterápiás, a kognitív, és az imaginációs módszerek. A sikeres kezelés végén a kliens sikeresen megéli mind a teljesítményt, mind az örömet, élvezetet. Elfogadják, attól, ha valami nem tökéletes, még lehet értékes. Ez a "perfect imperfection".
Sémák és sématerápia
A Dr. Jeffrey Young által kidolgozott Sématerápia egy integratív terápiás megközelítés. Az elmélet a kora gyermekkorban ki nem elégített érzelmi alapszükségletekre épül. Ezek a - 1. Biztonságos kötődésre, elfogadásra, gondoskodásra való alapvető igény 2. Autonómia, kompetencia, én-azonosság (identitás) megélésnek érzése 3. Reális keretek (határok) és önkontroll 4. A saját szükségletek és érzelmek kifejezésének szabadsága és a 5. Spontaneitás és játék megélésnek szabadsága. Ezen szükségletek gyerekkortól fogva minden emberben jelen vannak - az viszont egyedi, hogy kiben, melyik, milyen intenzitással. Az egészséges felnőtt embert illetve az Egészséges Felnőtt sémamódunkat - arról lehet megismerni, hogy megvan a képessége, hogy e szükségleteit adaptív módon kielégítse, éltetve és támogatva Boldog Gyermek énünket. A gyermekkorban szerzett deficitek (azaz - túl sok valami negatívból, túl kevés valami jóból, vagy éppen túl sok valami jóból) által kognitív és érzelmi mintázatokkal bíró sémák, programok alakulnak ki, amelyek aztán a későbbi életben egyre kiterjedtebben, diszfunkcionálisan, azaz önsorsrontó módon hatják át mindennapjainkat, újra és újra hasonló hibákat vétve, hasonló élethelyzetekbe, hasonlóan romboló párkapcsolatokba vezérelve minket. Megszületése pillanatában ugyanakor minden séma adaptív, azaz gyermekkorban a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül ez a viselkedés látszik a legjobbnak. A tapasztalat által a séma gyengül, gyógyul, vagy éppen erősödik. Sajnos többnyire ez utóbbi történik, és felnőttkorban foggal-körömmel ragaszkodunk ahhoz a látszat-biztonsághoz, amit gyerekkorban a sémáinktól kapunk. Ilyen sémák a "Könyörtelen mércék", a "Csökkentértékűség-szégyen", vagy az "Érzelmi gátoltság", melyek elsősorban társas kapcsolatainkat rombolják.
A sémák a lelki rendszer mélyén helyezkednek el, rigidek, ellenállnak a változásnak, és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek. Komplex, kiterjedt módon betöltik gondolatainkat és érzelmeinket, így hatással vannak cselekedeteinkre is, mégpedig maladaptív módon, azaz a viselkedés nem segíti elő a környezethez való alkalmazkodásunkat, nem célravezető egy adott probléma megoldásában.
A sématerápia optimista szemléletű megközelítés. A sémákat lelki sebeknek tekinti, és a célja az, hogy e sebeket begyógyítsa, illetve a sebek állította csapdákból kisegítse a sémákkal bíró embert.
Young 18 sémát azonosított be, ezek mérésére dolgozta ki a "Young -féle séma kérdőívet", illetve arra, hogy milyen módon nyilvánulnak meg ezek a sémák, a "Sémamód-kérdőívet". A sémákat elfogadhatjuk, elkerülhetjük, vagy túlkompenzálhatjuk. Így lényegében minden egyes ember egyedi "sémaprofillal" bír - a gyógyítás a terapeuta részéről nagyfokú nyitottságot és rugalmasságot követel.
Ha kíváncsi, milyen programok, sémák irányítják az életét, és változtatni is szeretne ezeken, keressen bizalommal!
Mitől működik (és mitől nem) a pszichoterápia?
A pszichoterápia lényegében lélektani eszközökkel végzett kezelés. Más, mint a baráti, megértő beszélgetés, mert tapasztalatilag és tudományosan kialakított feltételek közt zajlik, a pszichológus nem része a mindennapi kapcsolatoknak, azaz független, kívülálló személy, aki tudásával, képzettségével speciális kapcsolati formát teremt. A terápiás kapcsolatra jellemző elemek hétköznapi kapcsolatainkban is jelen vannak - megnyugtatás, ventillálási lehetőség - kibeszélés, együttérzés, szembesítés, tanácsadás, megerősítés. Ezen mindennapi tudástól a terapeutáé eltér abba, hogy a fenti elemek a terápia folyamán más összefüggésben, elrendezésben jelennek meg. A terápiás kezelés, a konzultáció célja speciális - javulást létrehozni a kliens tüneteiben, személyiségében, vagy életvezetésében, életminőségében. A terápia lényegi hatóeleme a kapcsolat, a szereplők kölcsönhatása. A terápia maga nyílt rendszer, folyamata és eredménye ezért csak korlátozottan jósolható be. Ugyanakkor a kliens kezelésbe vetett bizalma, elköteleződése a gyógyulás mellett - mint placebo hatás - lényegi eleme a sikeres terápiás folyamatnak.
A különböző pszichoterápiás alapmodellek (a pszichodinamikus modell, a behaviorista modell, a kognitív modell, és a humanisztikus-egzisztencialista modell) különböző terápiás hatótényezőket emelnek ki, ugyanakkor létezik a "közös mezsgye", ezek a "nem - specifikusként" értelmezett hatótényezők. Ezeket különböző vizsgálatokkal, folyamat, ill. minőség ellenőrzésekkel vették górcső alá. A pozitív tényezők a terapeuta részéről - az empátia magas szintje, hitelessége, motiváltsága és érdeklődése, a feltétel nélküli elfogadás, megerősítés-bátorítás, aktív figyelem, "aktív fáradozás", melyek a hatékony kimenetet erősítik. A pszichológus képes kapcsolatba lépni a kliens egészséges részével, képes a tehetséges részére rámutatni, és aktivizálja a kliens erőforrásait. Az értelmező tendencia, a konfrontáció csökkenti a terápia hatékonyságát. Szintén negatív, ha a terapeuta defenzíven reagál a kliens ellenállásaira, vagy ellenséges magatartására. A kritika figyelmen kívül hagyása szintén előnytelen, ahogy a terapeuta merevsége, és a kezelés túlzott strukturálása is.
A hatékony terápiának megvannak a kliensre vonatkozó feltételei is - ezek az adekvát betegségbelátás, önexploráció - "önelemzés", megfelelő tudatosság, öngyógyító törekvés, megfelelő verbális készség, aktivitás, érett emberi kapcsolatok megléte. Legyen képes mély kapcsolatba kerülni a terapeutával, legyen nyitott, tudjon bízni, engedje magát befolyásolni ~ ez tulajdonképpen a terápiás szocializáltság. Mindezek hiányában a terápia ellenjavallt. Legyen belső (intrinsik) motiváltságú a gyógyulni vágyás, és legyen bizonyos fokú szenvedésnyomás. Az alkalmasság/matlanság több tényező függvénye - az alapbetegségé, a személyiségé, a társas/környezeti hatásoké, és az aktuális lelkiállapoté. Az összeillés, a terápiás kapcsolat, szövetség minősége felelős a terápiás hatékonyság kb 30%-ért.
A pszichoterápiás kezelés alkalmazhatósága és hatékonysága fokozható azzal, ha a kliens személyiségéhez, és egyedi igényeihez alkalmazkodik a terápia. Ezért minden terápia - ahogy minden személy, személyiség is - egyedi, megismételhetetlen.
*Személyközpontú terápia - a kliens, az élményeket átélő ember áll a középpontban. A pszichológus felől feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesül, empátiában, és őszinteségben. A terapeuta a folyamatban mint tükör (empátiás visszajelzésekkel) vesz részt, mély, érzékeny, és ítéletmentes megítéléssel fordul a kliens fele. A támogató, együttérző légkörben olyan klíma teremtődik, ahol kliens képes önmagával nyíltan szembenézni, és elfogadni, amit talál. A terápiás cél az önaktualizáció, az önmegvalósítás (a jó kertész mintájára). A támogató pszichológusi kezelés nem jelent egyet a tanácsadással. Az életben hozott döntésekért a kliens maga vállal felelősséget, a pszichológus a döntéshozásban segíti.
* Kognitív terápia - Ez a nézőpont a bennünket érő információk feldolgozására, és arra a folyamatra helyezi a hangsúlyt, ahogy a történéseknek jelentést adunk. Az ember gondolatait, érzelmeit, viselkedését nagymértékben meghatározza az a mód, ahogy a világot leképezi, megalkotja, értelmezi önmaga számára. A mentális zavarok nagy része hibás információ feldolgozási folyamat eredménye. Maga a terápia a kliens aktív részvételét követeli meg, cél és problémaorientált, többnyire a jelenhez kötött, strukturált, jól felépített, és más terápiákhoz viszonyítva rövid. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján számos mentális zavar tekintetében bizonyult hatékony terápiás formának.
*Autogén Tréning - Az AT egy önszabályozó, önellazító, az elsajátítás után önállóan végezhető terápiás módszer. Az elsajátítás ideje kb 8-10 hét. Lényegi eleme, hogy képessé válunk a vegetatív idegrendszer ellazítására. Ezáltal igen eredményes módszer pl az alvásproblémák kezelésében. A folyamatot biztonságos strukturáltság jellemzi, azaz a relaxációs alap-gyakorlatoktól (elnehezedés, melegség érzés, nyugalom), a passzív figyelem megtapasztalásán át, a belső képekkel, szimbólumokkal végzett (felső) imaginatív szintig terjedhet. Ha gondolatilag a külső érzékeléstől belső világunk felé fordulunk, kialakíthatunk egy olyan képernyőt, mely lényegében rokon az álmokkal. Itt a gyakorló betekintést kaphat strukturális jellegzetességekbe, és a szemlélődő magábatekintés által magyarázatot nyerhet önmagáról. Ezzel növekszik a problémamegoldás, és az önkibontakozás lehetősége. A gyakorlást mint "éber, figyelmes befelé-hallgatódzást, magunkba szállást és elmélyedést" tudnám leírni. A megtapasztalt, önállóan elérhető nyugalom, stresszoldás, belső csend állapota kihat a gyakorláson túli mindennapi életre is, azaz készség szinten előhozható.
* KIP -Hanscarl Leuner nevéhez fűződő terápiás módszer (katathym imaginatív pszichoterápia). A "katatim képélmény" a pszichoterápiák imaginatív eljárásainak egyike. Az autogén tréning alapgyakorlatai által (melegség, elnehezedés, nyugalom) a gyakorló eléri az éberség alatti tudatállapotot, és az instrukciók (ún. hívóképek) során felmerülő képekről a terapeutát tájékoztatja. A folyamat hasonló a nappali álmodozáshoz, természetesen mélyebb szinten. A képek a lélek mélyéből megjelenő szimbólumok (maga az elnevezés is innen származik - kata = felfelé, lefelé, thymos = lélek). A konfliktusok gyakran szimbólumokba rejtve imaginálódnak, és ezeket a tudatba emelve feldolgozhatók. A szimbólum valami másnak a jeleként funkcionál. C. G. Jung leírásában "a szimbólum az ember tudatos és tudatalatti totálszituációjának legjobb kifejezője, a tudat számára még fel nem fogottakról". Hasonlóan az éjszakai álmokhoz, mindkettő a tudattalan közlése a tudat felé, tudatos felünk által ismeretlenül, a szimbólumok nyelvén. Az "imagináció" alatt azon a képességét értjük, hogy vagy nem-jelen történést, folyamatot, illetve személyeket jelenít meg, vagy az adott jelen idejű szituációt egy képbe sűríti, így az elképzelésből a lélek mélyéből emelkedő képek, szimbólumok keletkeznek. A gyakorlók tudata és tudatalattija így kerül kapcsolatba egymással.
* A Mindfulness-ről, mint terápiás módszerről számos cikk lelhető fel a neten. Pro és kontra sorakoznak érvek a módszer tekintetében. Az Index-en megjelent -(Mindfulness: csak értelmetlen, vagy káros is?)
- negatív hangvételű írásra válaszul született a Hvg cikke, melyben Dr. Szondy Máté, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület tagja fejti ki véleményét a módszer mellett. Mindfulness: Oravecz-Coelho, csak drágább
Megjegyezném, hogy ezek a cikkek leginkább az MBCT terápia egy eleméről (a mindfulness állapotról) szólnak, nem magáról a strukturált terápiás formáról, mely bizonyítottan hatékony.
* Meditáció ás pszichoterápia - a témában érdeklődőknek ajánlom Dr. Eisler Olga és Dr. Lajtai László sajátélményű írását, akik részt vettek a 10 napos buddhista szemléletű Vipassana meditációs elvonuláson
* Az általam leggyakrabban használt tesztek - Rorschach projektív teszt, MAWI intelligencia vizsgálat, MMSE 100pontos-demencia felmérés, Young féle séma kérdőív, Beck féle depresszió, Beck szorongás teszt, rajztesztek, és igény szerint számos más ún. egyszerű papír-ceruza teszt.
Alvászavar kezelése korszerű módszerekkel
Az alvászavarok sokak életét keserítik meg, azok viszont, akiket elkerül ez a fajta zavar, nem is értik, hogy nem képes valaki aludni, amikor itt az ideje - ők a szerencsések. Az alvási problémák gyakorta ütik fel a fejüket súlyos traumák, veszteségek következtében, de a krónikus depresszió, sőt, akár szervi problémák is okozhatják.
A kialvatlanság további egészségügyi gondok kialakulásához vezet - pl. depresszió, vagy szorongás - amik további alvászavart okoznak, és ez az ördögi spirál igen hamar képes eljuttatni bárkit a mélypontra, ahonnan egyre nehezebb a visszatérés. Éppen emiatt nem szabad elhanyagolni az alvászavart, minél hamarabb tenni kell ellene, gyakran szakemberek közreműködésével. Mindenképp érdemes a szomatikus, szervi problémák felderítésével kezdeni, ám ezzel párhuzamosan egy mentálhigiénés szakember segítségére is szükség lehet.
Amennyiben alvászavarral küzd, és segítségre van szüksége, vegye fel velem a kapcsolatot megadott elérhetőségeim egyikén!
![](https://pszicho-menta.hu/_files/200000020-b8a81b9aa3/phone_white01.png?t=1")
![](https://pszicho-menta.hu/_files/200000021-e7c7ce8c29/nyito.png?t=1")