TUDÁSTÁR

A konzultációk, terápiák nem a "végtelenbe nyúló" eljárások, hisz nem is lehet cél a "terápia vagy terapeuta függőség" kialakítása. Jómagam a rövidebb (akár 10-12 alkalmas), dinamikus terápiák híve vagyok. A problémák átbeszélése, a célok állítása után javaslatot teszek a terápiás időintervallumra, aminek a végén "számot vetünk", megbeszélem a klienssel, honnan indultunk, hová jutottunk. Ennek függvényében lezárásra kerülhet a folyamat, vagy új kitűzéssel, új célok állításával folytatódhat. Fontos leszögeznem, hogy bár fontosnak tartom a betegségek nevén nevezését, a diagnosztizálást, mégsem "kategóriát" kezelek, hanem az "egész embert" igyekszem segíteni,  megérteni, gyógyítani. A pszichológusi kezelés legfontosabb összetevői a gyógyító kapcsolat, az elfogadás, és a szeretet.

Traumák, stressz kezelése

2011-ben elvégeztem a Z-Press kiadó szervezte, és Cora Besser-Siegmund és Harry Siegmund pszichoterapeuták, trénerek vezette "Wingwave coaching" képzést, ami a traumák kezelésére használt EMDR terápián alapul. Az EMDR jelentése - Eye Movement Desensitization and Reprocesing, azaz "szemmozgásokkal történő deszenzitizálás és újrafeldolgozás" - ezen terápiás eljárást célzottan stresszoldásra, illetve a traumatikus élmények következtében kialakult maradandó problémák (pl PTSD azaz poszttraumás stressz zavar) kezelésére dolgozták ki. Magát a technikát 1989-ben publikálta dr. Francine Shapiro amerikai pszichológusnő. A történet szerint nehéz érzelmekkel gondterhelten sétált egy parkban, amikor azt érezte, ha szemével követi a falevelek mozgását, megnyugszik, és az érzelmek negatív töltése lecsökken. Első trauma-csoportja a vietnámi háborús veteránok csoportja volt, akikkel komoly sikereket ért el.

A traumatikus élményeket leginkább 3 csoportba sorolhatjuk - társadalmi (háború, természeti katasztrófa pl.), egyéni (pl. baleset, hozzátartozó elvesztése, bűntény áldozatának lenni), és ismétlődő (pl. gyermekkori abúzus, vagy elhanyagolás). Az EMDR kezelés során a terapeuta felkéri a pácienst, hogy idézze fel a traumatikus eseményt olyan részletesen, ahogy tudja, gondolatokkal, érzelmekkel és testi érzéssel együtt. A személy a kezelés során, a traumára való visszaemlékezéssel együtt elterelő ingereket kap. Ezek lehetnek akár kétoldali horizontális szemmozgásokat kiváltó ingerek, vagy felváltva mindkét fülbe adott auditív ingerek, illetve a végtagokra adott érintések. Egy-egy ilyen bilaterális ingerlési sorozatot követően a terapeuta felméri, mi az, ami aktiválódott, mi az, ami megjelent a páciens emlékezetében, érzelmeiben. A kezelés során aktiválódnak mind a diszfunkcionális (traumával terhelt), mind az adaptív (helyreállító) agyi hálózatok. Az ingerlés addig folytatódik, míg a traumatikus élményre való visszaemlékezés már nem jelent érzelmi megterhelést. Ezen a szinten az érzelmi töltését elvesztő emlék újraintegrálódik az élettörténetbe. A múlt "múlttá válik" ("Gyözd le a múltad" címmel jelent meg Shapiro könyve), a jelen pedig a cselekvési lehetőségek tárháza lesz. A módszert már számos kutatás vizsgálta, többek között a Hamburgi Egyetem, a Hannoveri Egészségügyi Főiskola, a Kölni Sportfőiskola, illetve a Lübecki Egyetem is. https://www.emdr.com/research-overview/ Míg ez a módszer inkább ismert blokád kiváltók, azaz konkrét stressz emlékek esetében, addig az alábbi ún. rejtett stressz-kioldók, tudatalatti szinten jelenlevő, teljesítményt gátló tényezők esetében ajánlott. 

A "Wingwave coaching"módszer három technikát egyesít -

  1. A páciensnél kétoldali agyfélteke-stimulációt alkalmazva előidézésre kerülnek (éber állapotban) az álombeli REM-szakaszok és ezzel együtt  a rögzült stressz feloldásra kerül.
  2. A második alkalmazott technika az "izomtesztelés", mely során a terapeuta megtervezi és azonosítja magát a stresszt kiváltó tényezőket.
  3. A harmadik technikával, a neurolingvisztikus (NLP) programozással lehetővé válik a változás, illetve a felállított cél elérése.

A módszer által kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válunk stresszhelyzetekben, belső erőforrásaink aktiválódnak , nő a kreativitásunk, önbizalmunk, elérhetővé válik az általunk kitűzött cél és felkészültté válunk a teljesítésre. A módszer hasznos mind magánembereknek, üzletembereknek,  tanulóknak (vizsgadrukk kezelésére), vagy akár sportversenyekre készülő sportolóknak.

Könyvek a témában az érdeklődőknek - "Wingwave coaching" Cora Besser Siegmund-Herry Siegmund /Z-Press kiadó, illetve "Győzd le a múltad" - Francine Shapiro /Medicina.


A tökéletesség hajszolása

A Jeffrey E. Young által leírt 18, ún. Korai maladaptív séma (érzelmi és kognitív minták, melyek károsan befolyásolják gondolkodásunkat, viselkedésünket) egyik jeles képviselője a "Könyörtelen mércék" séma (mely meglepő módon a segítő foglalkozást űzők körében nagyon gyakori). E séma kiegészül a másokra irányuló hiperkritikussággal, és a perfekcionizmussal is.

A sémával rendelkezők úgy érzik, folyamatosan a legmagasabb mércéknek kell megfelelniük, hajszoltak, nyomás alatt állnak, örömtelenek. A hiedelme szerint ha lazítana a maximalizmusán, valamitől megfosztódna, valami szörnyűség történne, alapjaiban értéktelenné válna. A nyomás oka a belső "kell" parancsnak való engedelmeskedés - ezzel ellentétben az "Elismerés hajszolás" sémával rendelkezők másoknak akarnak megfelelni, elismerésüket kivívni. Gyakran együtt is jelen lehet ez a két séma, így egyrészt saját mércéiknek akarnak megfelelni, másrészről a külső elismerést is hajszolják.

A tökéletességet nem lehet elérni, a fél siker, vagy megközelítő siker a kudarccal egyenértékű. Gyakori a sémával rendelkezőknél a kifáradás, a kimerültség, a kiégettség, az egészségügyi problémák megjelenése. Jelen lehet a versengés érzése, és az ingerlékenység. Sokan a munka területén ("workaholic"), mások iskolában, a házimunka, a sport, vagy az egészség területén élik meg a könyörtelen mércéket. Ezek a mércék túlmutatnak az egészséges magas mércéken. A legpregnánsabb elkülönítési jel az, hogy a magas mércékkel rendelkezők képesek a siker, az elégedettség, az öröm megélésre. Nem könnyű könyörtelen mércével rendelkező ember társának lenni, így a kapcsolat minőségét is nagymértékben rombolhatja ez a séma.

A séma eredete leggyakrabban egy magas mércével rendelkező szülő internalizálása, azaz egy Túlkövetelő, kritikus szülő belsővé tétele. Ugyanakkor lehet az eredet a "Csökkentértékűség" séma túlkompenzálása is! Azaz ha a kliens csökkentértékűnek látja magát, ezt azzal "gyógyítja", hogy megpróbál tökéletessé válni.

A kezelés fő célja természetesen a mércék és a kritikusság csökkentése. A kezelésben integrálódnak a viselkedésterápiás, a kognitív, és az imaginációs módszerek. A sikeres kezelés végén a kliens sikeresen megéli mind a teljesítményt, mind az örömet, élvezetet. Elfogadják, attól, ha valami nem tökéletes, még lehet értékes. Ez a "perfect imperfection".

Sémák és sématerápia

A Dr. Jeffrey Young által kidolgozott Sématerápia egy integratív terápiás megközelítés. Az elmélet a kora gyermekkorban ki nem elégített érzelmi alapszükségletekre épül. Ezek a - 1. Biztonságos kötődésre, elfogadásra, gondoskodásra való alapvető igény 2. Autonómia, kompetencia, én-azonosság (identitás) megélésnek érzése 3. Reális keretek (határok) és önkontroll 4. A saját szükségletek és érzelmek kifejezésének szabadsága és a 5. Spontaneitás és játék megélésnek szabadsága. Ezen szükségletek gyerekkortól fogva minden emberben jelen vannak - az viszont egyedi, hogy kiben, melyik, milyen intenzitással. Az egészséges felnőtt embert illetve az Egészséges Felnőtt sémamódunkat - arról lehet megismerni, hogy megvan a képessége, hogy e szükségleteit adaptív módon kielégítse, éltetve és támogatva Boldog Gyermek énünket. A gyermekkorban szerzett deficitek (azaz - túl sok valami negatívból, túl kevés valami jóból, vagy éppen túl sok valami jóból) által kognitív és érzelmi mintázatokkal bíró sémák, programok alakulnak ki, amelyek aztán a későbbi életben egyre kiterjedtebben, diszfunkcionálisan, azaz önsorsrontó módon hatják át mindennapjainkat, újra és újra hasonló hibákat vétve, hasonló élethelyzetekbe, hasonlóan romboló párkapcsolatokba vezérelve minket. Megszületése pillanatában ugyanakor minden séma adaptív, azaz gyermekkorban a rendelkezésünkre álló lehetőségek közül ez a viselkedés látszik a legjobbnak. A tapasztalat által a séma gyengül, gyógyul, vagy éppen erősödik. Sajnos többnyire ez utóbbi történik, és felnőttkorban foggal-körömmel ragaszkodunk ahhoz a látszat-biztonsághoz, amit gyerekkorban a sémáinktól kapunk. Ilyen sémák a "Könyörtelen mércék", a "Csökkentértékűség-szégyen", vagy az "Érzelmi gátoltság", melyek elsősorban társas kapcsolatainkat rombolják.

A sémák a lelki rendszer mélyén helyezkednek el, rigidek, ellenállnak a változásnak, és megkérdőjelezhetetlennek tűnnek. Komplex, kiterjedt módon betöltik gondolatainkat és érzelmeinket, így hatással vannak cselekedeteinkre is, mégpedig maladaptív módon, azaz a viselkedés nem segíti elő a környezethez való alkalmazkodásunkat, nem célravezető egy adott probléma megoldásában.

A sématerápia optimista szemléletű megközelítés. A sémákat lelki sebeknek tekinti, és a célja az, hogy e sebeket begyógyítsa, illetve a sebek állította csapdákból kisegítse a sémákkal bíró embert.

Young 18 sémát azonosított be, ezek mérésére dolgozta ki a "Young -féle séma kérdőívet", illetve arra, hogy milyen módon nyilvánulnak meg ezek a sémák, a "Sémamód-kérdőívet". A sémákat elfogadhatjuk, elkerülhetjük, vagy túlkompenzálhatjuk. Így lényegében minden egyes ember egyedi "sémaprofillal" bír - a gyógyítás a terapeuta részéről nagyfokú nyitottságot és rugalmasságot követel.

Ha kíváncsi, milyen programok, sémák irányítják az életét, és változtatni is szeretne ezeken, keressen bizalommal!

Mitől működik (és mitől nem) a pszichoterápia?

A pszichoterápia lényegében lélektani eszközökkel végzett kezelés. Más, mint a baráti, megértő beszélgetés, mert tapasztalatilag és tudományosan kialakított feltételek közt zajlik, a pszichológus nem része a mindennapi kapcsolatoknak, azaz független, kívülálló személy, aki tudásával, képzettségével speciális kapcsolati formát teremt. A terápiás kapcsolatra jellemző elemek hétköznapi kapcsolatainkban is jelen vannak - megnyugtatás, ventillálási lehetőség - kibeszélés, együttérzés, szembesítés, tanácsadás, megerősítés. Ezen mindennapi tudástól a terapeutáé eltér abba, hogy a fenti elemek a terápia folyamán más összefüggésben, elrendezésben jelennek meg. A terápiás kezelés, a konzultáció célja speciális - javulást létrehozni a kliens tüneteiben, személyiségében, vagy életvezetésében, életminőségében. A terápia lényegi hatóeleme a kapcsolat, a szereplők kölcsönhatása. A terápia maga nyílt rendszer, folyamata és eredménye ezért csak korlátozottan jósolható be. Ugyanakkor a kliens kezelésbe vetett bizalma, elköteleződése a gyógyulás mellett - mint placebo  hatás - lényegi eleme a sikeres terápiás folyamatnak.

A különböző pszichoterápiás alapmodellek (a pszichodinamikus modell, a behaviorista modell, a kognitív modell, és a humanisztikus-egzisztencialista modell) különböző terápiás hatótényezőket emelnek ki, ugyanakkor létezik a "közös mezsgye", ezek a "nem - specifikusként" értelmezett hatótényezők. Ezeket különböző vizsgálatokkal, folyamat, ill. minőség ellenőrzésekkel vették górcső alá. A pozitív tényezők a terapeuta részéről - az empátia magas szintje, hitelessége, motiváltsága és érdeklődése, a feltétel nélküli elfogadás, megerősítés-bátorítás, aktív figyelem, "aktív fáradozás", melyek a hatékony kimenetet erősítik. A pszichológus képes kapcsolatba lépni a kliens egészséges részével, képes a tehetséges részére rámutatni, és aktivizálja a kliens erőforrásait. Az értelmező tendencia, a konfrontáció csökkenti a terápia hatékonyságát. Szintén negatív, ha a terapeuta defenzíven reagál a kliens ellenállásaira, vagy ellenséges magatartására. A kritika figyelmen kívül hagyása szintén előnytelen, ahogy a terapeuta merevsége, és a kezelés túlzott strukturálása is.

A hatékony terápiának megvannak a kliensre vonatkozó feltételei is - ezek az adekvát betegségbelátás, önexploráció - "önelemzés", megfelelő tudatosság, öngyógyító törekvés, megfelelő verbális készség, aktivitás, érett emberi kapcsolatok megléte. Legyen képes mély kapcsolatba kerülni a terapeutával, legyen nyitott, tudjon bízni, engedje magát befolyásolni ~ ez tulajdonképpen a terápiás szocializáltság. Mindezek hiányában a terápia ellenjavallt. Legyen belső (intrinsik) motiváltságú a gyógyulni vágyás, és legyen bizonyos fokú szenvedésnyomás. Az alkalmasság/matlanság több tényező függvénye - az alapbetegségé, a személyiségé, a társas/környezeti hatásoké, és az aktuális lelkiállapoté. Az összeillés, a terápiás kapcsolat, szövetség minősége felelős a terápiás hatékonyság kb 30%-ért.

A pszichoterápiás kezelés alkalmazhatósága és hatékonysága fokozható azzal, ha a kliens személyiségéhez, és egyedi igényeihez alkalmazkodik a terápia. Ezért minden terápia - ahogy minden személy, személyiség is - egyedi, megismételhetetlen.

*Személyközpontú terápia - a kliens, az élményeket átélő ember áll a középpontban. A pszichológus felől feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesül, empátiában, és őszinteségben. A terapeuta a folyamatban mint tükör (empátiás visszajelzésekkel) vesz részt, mély, érzékeny, és ítéletmentes megítéléssel fordul a kliens fele. A támogató, együttérző légkörben olyan klíma teremtődik, ahol kliens képes önmagával nyíltan szembenézni, és elfogadni, amit talál. A terápiás cél az önaktualizáció, az önmegvalósítás (a jó kertész mintájára). A támogató pszichológusi kezelés nem jelent egyet a tanácsadással. Az életben hozott döntésekért a kliens maga vállal felelősséget, a pszichológus a döntéshozásban segíti.

* Kognitív terápia - Ez a nézőpont a bennünket érő információk feldolgozására, és arra a folyamatra helyezi a hangsúlyt, ahogy a történéseknek jelentést adunk. Az ember gondolatait, érzelmeit, viselkedését nagymértékben meghatározza az a mód, ahogy a világot leképezi, megalkotja, értelmezi önmaga számára. A mentális zavarok nagy része hibás információ feldolgozási folyamat eredménye. Maga a terápia a kliens aktív részvételét követeli meg, cél és problémaorientált, többnyire a jelenhez kötött, strukturált, jól felépített, és más terápiákhoz viszonyítva rövid. Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok alapján számos mentális zavar tekintetében bizonyult hatékony terápiás formának.

*Autogén Tréning - Az AT egy önszabályozó, önellazító, az elsajátítás után önállóan végezhető terápiás módszer. Az elsajátítás ideje kb 8-10 hét. Lényegi eleme, hogy képessé válunk a vegetatív idegrendszer ellazítására. Ezáltal igen eredményes módszer pl az alvásproblémák kezelésében. A folyamatot biztonságos strukturáltság jellemzi, azaz a relaxációs alap-gyakorlatoktól (elnehezedés, melegség érzés, nyugalom), a passzív figyelem megtapasztalásán át, a belső képekkel, szimbólumokkal végzett (felső) imaginatív szintig terjedhet. Ha gondolatilag a külső érzékeléstől belső világunk felé fordulunk, kialakíthatunk egy olyan képernyőt, mely lényegében rokon az álmokkal. Itt a gyakorló betekintést kaphat strukturális jellegzetességekbe, és a szemlélődő magábatekintés által magyarázatot nyerhet önmagáról. Ezzel növekszik a problémamegoldás, és az önkibontakozás lehetősége. A gyakorlást mint "éber, figyelmes befelé-hallgatódzást, magunkba szállást és elmélyedést" tudnám leírni. A megtapasztalt, önállóan elérhető nyugalom, stresszoldás, belső csend állapota kihat a gyakorláson túli mindennapi életre is, azaz készség szinten előhozható.

* KIP -Hanscarl Leuner nevéhez fűződő terápiás módszer (katathym imaginatív pszichoterápia). A "katatim képélmény" a pszichoterápiák imaginatív eljárásainak egyike. Az autogén tréning alapgyakorlatai által (melegség, elnehezedés, nyugalom) a gyakorló eléri az éberség alatti tudatállapotot, és az instrukciók (ún. hívóképek) során felmerülő képekről a terapeutát tájékoztatja. A folyamat hasonló a nappali álmodozáshoz, természetesen mélyebb szinten. A képek a lélek mélyéből megjelenő szimbólumok (maga az elnevezés is innen származik - kata = felfelé, lefelé, thymos = lélek). A konfliktusok gyakran szimbólumokba rejtve imaginálódnak, és ezeket a tudatba emelve feldolgozhatók. A szimbólum valami másnak a jeleként funkcionál. C. G. Jung leírásában "a szimbólum az ember tudatos és tudatalatti totálszituációjának legjobb kifejezője, a tudat számára még fel nem fogottakról". Hasonlóan az éjszakai álmokhoz, mindkettő a tudattalan közlése a tudat felé, tudatos felünk által ismeretlenül, a szimbólumok nyelvén. Az "imagináció" alatt azon a képességét értjük, hogy vagy nem-jelen történést, folyamatot, illetve személyeket jelenít meg, vagy az adott jelen idejű szituációt egy képbe sűríti, így az elképzelésből a lélek mélyéből emelkedő képek, szimbólumok keletkeznek. A gyakorlók tudata és tudatalattija így kerül kapcsolatba egymással.

* A Mindfulness-ről, mint terápiás módszerről számos cikk lelhető fel a neten. Pro és kontra sorakoznak érvek a módszer tekintetében. Az Index-en megjelent -(Mindfulness: csak értelmetlen, vagy káros is?)

- negatív hangvételű írásra válaszul született a Hvg cikke, melyben Dr. Szondy Máté, a Magyar Mindfulness és Kontemplatív Egyesület tagja fejti ki véleményét a módszer mellett. Mindfulness: Oravecz-Coelho, csak drágább

Megjegyezném, hogy ezek a cikkek leginkább az MBCT terápia egy eleméről (a mindfulness állapotról) szólnak, nem magáról a strukturált terápiás formáról, mely bizonyítottan hatékony.

* Meditáció ás pszichoterápia - a témában érdeklődőknek ajánlom Dr. Eisler Olga és Dr. Lajtai László sajátélményű írását, akik részt vettek a 10 napos buddhista szemléletű Vipassana meditációs elvonuláson

A vipassana és a pszichotherápia

* Az általam leggyakrabban használt tesztek - Rorschach projektív teszt, MAWI intelligencia vizsgálat, MMSE 100pontos-demencia felmérés, Young féle séma kérdőív, Beck féle depresszió, Beck szorongás teszt, rajztesztek, és igény szerint számos más ún. egyszerű papír-ceruza teszt.